Deprecated: Function ereg_replace() is deprecated in /var/www/clients/client90/web3083/web/lap_sablon1.php on line 17
- dozsaszallo - sokoldal.hu




MENÜ
Kezdőoldal
Az intézmény története
Bekerülés
Kollégáink
Szakmai összetétel, szakmai munka
Szolgáltatásaink
Kiléptető lakás
Projektek, csoportok
"Nyitás az utcára" program
"Dózsa Szállói esték"
Szakmai program 2009
Házirend
Humor
Aktuális
Galéria








Az épület története

 

Az Átmeneti Szállás története a múlt század elejére nyúlik vissza.

A 1900-as évek elején – az ipari és kereskedelmi koncentráció következtében – emberek ezrei utaztak fel vidékről a fővárosba, elhelyezésük lakáspolitikai kérdéssé vált. Telítődtek az éjjeli szállók, a vidékről érkező munkavállalók többsége az utcára szorul.

Ennek a helyzetnek a megoldásaként kezdték meg – 1910-ben – az első Fővárosi Népszálló építését. Maga a létesítmény, illetve annak beosztása, az angol Rowton féle tervek alapján készült. A Rowton rendszerű szállók alapkoncepciója a minimális alapterületen megvalósított, és csakis alvás céljára szolgáló egyéni elhelyezés mellé rendelt, kellően tágasa és funkciójára alkalmas közösségi helyiségek működtetése volt. Tágas, egymásba nyíló termekben 396 fülkét különítettek el, és 46 hálószobát alakítottak ki az igényesebb bérlők számára. Az intézményi házszabály tartalmazta többek közt a szállón eltölthető idő keretét, a tartózkodás csak 19 órától 8 óráig volt lehetséges. A népszálló személyzetét az ügyelők adták, akik a gondnok, valamint az ügyeletes orvos segítségével látták el a bérlőkkel kapcsolatos feladatokat.

Néhány helyiség: csomagtár, szekrénytár, ruha és cipőtisztító, láb-, zuhany-, és kádfürdők, mosókonyha, vasalóhelyiség, szabó-, cipészműhely, dohányzó – és nem dohányzó társalgó, könyvtár, stb.

A mintául szolgáló Rowton rendszerű épületekhez képest azonban lényeges, hogy a használhatóságot, illetve az egészségesebb elhelyezést szolgáló eltérésekkel készült el a szálló. 30 cm-el megnövelték a belmagasságot, megnövelték a közösségi helyiségek alapterületét, fürdőket építettek az emeletekre, Részben ennek köszönhetően az al- és ágybérlet jellege miatt a korabeli sajtóban mint reformszálló jelent meg.

1945-től az intézmény munkásszállóként, de változatlan házirenddel, szerkezeti felépítéssel valamint lakóösszetétellel működött tovább. A munkásszálló szolgáltatásait 250-300 ember vette igénybe.

1967-ben a Fővárosi Átmeneti Munkásszállók néven, annak egy részeként üzemelt, és elsősorban a főváros által foglalkoztatottak (egészségügyi dolgozók, iskolai, tanácsi alkalmazottak) számára nyújtott szálláslehetőséget.

1985-ben a munkásszállókat a Fővárosi Tanács Egészségügyi Főosztályhoz csatolták, így az intézmény lakói többségében nővérek és egészségügyi alkalmazottak lettek.

A szállóra való bekerülés kritériuma a rendszeres jövedelem, valamint egy, a vezetőhöz intézet kérelem volt.

A Dózsa Szálló különlegességei közé tartozott az egy ágyas elhelyezés, illetve a női férőhelyek kialakítása, elkülönítése.

Ebben az időszakban azok a munkavállalók kaptak elhelyezést, akik megfelelő anyagi kondíciókkal rendelkeztek, de ekkor már szociális megfontolások is szerepet játszottak a felvétel során.

A hajléktalanság, a rendszerváltást követően – elsősorban Budapesten, társadalmi jelenséggé vált.

 

Az 1911 őszén átadott Népszálló, mely saját korában az egyik legkorszerűbb szállástípus volt, egyszerre jelképe:

A szociálpolitika terén – az innovatív gondolkodásnak

A közpénzből finanszírozott beruházások terén – az átgondolt koncepció alapján történő fejlesztésnek

A kivitelezésben pedig – a minőségi követelmények következetes érvényesítésének

 

1993. március 1.-vel a Fővárosi Közgyűlés 92/1993. (1.28) számú határozatával megalakult az FSzKI intézménykomplexuma. Természetesen a lakóösszetétel, és így az intézmény arculata is változott, a szálló teljes mértékben a szociális ellátás részévé vált.

 

A "Dózsa Szálló" története összefonódik mind a magyar hajléktalanellátás, mind az FSzKI/BMSzKI történetével. Talán nem nagy túlzás kijelentenünk, intézményünk szíve vagyunk - ami a épület teljes egészére igaz, hiszen ez az épület ad otthont a BMSzKI vezetésének, a módszertani csoportnak, és több intézményünknek.

 

Az elmúlt évek alatt több vezető irányítása mellett folyamatos, és reményeink szerint pozitív irányú változáson ment/megy át a szálló. Igyekszünk alkalmazkodni a társadalmi elvárásokhoz, ügyfeleink helyezetéhez, lehetőségeihez, fenntartva a magunk által kialakított magas szintű elvárásokat a szakmai munkában.

 

 

Forrás:

BMSzKI évkönyv 1993-2003

 

 







www.dozsaszallo.sokoldal.hu
Tetszett ez az oldal? Mutasd meg az ismerőseidnek is!